Mire figyeljünk keltetőgép vásárláskor?
Átfogó útmutató a sikeres keltetéshez: mit kell tudnia egy jó gépnek, és mi az, amitől feltétlenül tartózkodjunk.
Nagyon sokféle keltetővel találkozhatunk a piacon, igen jelentős ár különbségekkel, és nyilván sokunkban felmerül, hogy vajon melyik közülük az, amelyikkel eredményesen lehet keltetni? Némi véleménygyűjtés után kiderül, hogy bizony jó néhánynak eléggé gyatrák a keltetési eredményei.
Joggal tehetjük fel a kérdést: vajon látható-e előre, hogy milyen eredményt várhatok el a keltetőgépnek mondott szerkezettől?
Először tekintsük át a sikeres keltetés feltételeit — az után már könnyebben megválaszolhatjuk: milyen a jó keltetőgép?
A sikeres mesterséges keltetéshez három dolog kell:
I. Jó felszerelés, azaz jó keltetőgép.
II. Jó alapanyag.
III. Gondos gazda.
Bármelyik hibádzik, romlik a kelési eredmény!
A leghelyesebb, ha felkészüléssel, a tudás megszerzésével kezdjük.
Mi történik keltetéskor — a mesterséges keltetés közben ellátandó feladatok:
1. Hőmérséklet
A keltetés minőségét meghatározó legfontosabb tényező a tojások hőmérséklete.
A keltetőtérben ±0,2 °C fokon belül kell tartani a kívánt hőmérsékletet!
Ebből következik, hogy fontos a hőszabályozás pontossága és a gépen belüli hőeloszlás is.
a) Hőszabályzás
Az elektronika fejlettségétől függ, milyen pontosan mér, milyen pontosan szabályoz, képes-e hosszú távon tartani a kívánt hőmérsékletet, tizedfokos pontossággal?! Az elektronika mai fejlettségi szintjén elvárható, hogy legyen benne olyan automatikus szabályzó program, ami képes a fűtőteljesítmény változtatásával biztosítani a kívánt hőmérsékletet, változó külső-belső viszonyok között is.
A szabályzók kiírják az általuk mért hőmérsékletet, de attól még nem biztos, hogy az annyi is, és az sem biztos, hogy az egész keltetőtérben annyi. Szükség van egy tizedfokos pontosságú, kalibrált, független hőmérőre — lehetőleg hosszú mérőszárral, ami leér a tojásokhoz.
Amelyik gépen nem lehet beállítani az elvárt hőmérsékletet, azt ne vegyük meg! Beállíthatónak és kalibrálhatónak kell lennie!
b) Hőeloszlás
A gépen belüli hőeloszlás is lényeges — mindegyik tojásnak ugyanaz a hőmérséklet igénye. Az egyenletes hőeloszlás biztosítására két lehetőség van: jó hőszigetelés és/vagy ventiláció.
A legolcsóbb megoldás a vékony héjú műanyag doboz — ennek következményei:
- • Energiapocsékolás: nagyobb fűtőteljesítmény kell, több áramot fogyaszt
- • Nagyobb ventilátorteljesítmény kell → megint több áram
- • Nagyobb hőkülönbségek → rosszabb kelési eredmények
Összehasonlító adatok:
Jó hőszigetelésű 100 db-os keltető (2 cm fal): max. 60W, felfűtve 15–20W → 0,2 W/tojás
Plexi 50 tojásos gép: 160W, felfűtve kb. 80W → 1,6 W/tojás
Nyolcszoros fajlagos energiafelhasználás — és ez meglátszik a kelési eredményekben is!
2. Páratartalom
A tojásnak a kelés folyamán el kell veszítenie tömegének 13–15%-át. A tojáshéjon keresztül leadott széndioxid és vízpára teszi ki ennek a veszteségnek a legnagyobb részét — ennek következménye, hogy a légkamra megnő. A bujtatási szakaszban átvágja az embrió a héjhártyát és áttér tüdőlégzésre. Ha kicsi a légkamra, befullad.
Az egyszerűbb gépekben tapasztalati adatok alapján a víztartó csatornák megadott arányú feltöltésével biztosítható a páratartalom. Még jobb, ha páramérőt is használunk, és a mért érték szerint töltögetjük az elpárolgó vizet (pl. MIDI 55, 60, 100, F230, F500 keltetők). Legkifinomultabb megoldás, ha a gép méri és szabályozza is a páratartalmat — ilyen a MIDI sorozat „S” típusjelű gépe és az ipari keltetők.
3. Tojásforgatás
Az embriónak minél nagyobb felületen kell érintkeznie a szikanyaggal. Ha nincs forgatás, feltapad az embrió és befullad. A természetes keltetésnél a tyúk forgatja a tojásokat — ezt utána kell csinálni.
180°-os forgatás (kézi)
Fészekben fekvő tojásoknál: reggel és este egyszer elegendő. Naponta 2×.
±45°-os forgatás (automata)
Tálcából nem esik ki a tojás, de ezért 2 óránként kell forgatni — éjszaka is! A nagy ipari keltetők mind 2 óránként forgatnak.
4. Hűtés
A tyúkanyó sem ülhet megszakítás nélkül 21 napig — miközben eszik, iszik, a tojások lehűlnek. Ez az időszakos lehűlés beépült a keltetési programba, mesterséges keltetésnél is utána kell csinálni!
Kézzel egyenként forgatós gépeknél automatikusan megtörténik a lehűlés, mert forgatáskor le kell venni a felső részt. Automata forgatású gépeknél a negyedik naptól kezdve naponta egyszer 10–15–20 percre ki kell kapcsolni és kinyitni a gépet.
5. Bujtatás és tisztítás
A keltetés végén bujtatás van — van hígtrágya, vér, szutyok, mocsok, pihe. Ideális terep mindenféle fertőzés terjedéséhez. Ezért a gép konstrukciójának könnyen tisztíthatónak, fertőtleníthetőnek kell lennie, ne legyenek elzárt, hozzáférhetetlen részek.
Fa gépház
Megszívja magát szutyokkal. Zegzugos elzárt részek. Egyáltalán nem vagy nehezen tisztítható.
Pozdorja gépház
A keltetés vizes technológia — a pozdorja ezt nem szereti. Szétmállik.
Fa, pozdorja gépházú keltető nem jó! Elzárt, tisztíthatatlan belső részek keltetőbe nem valók!
A gyártó, forgalmazó jelentősége
Milyen felkészültségű a gyártó, mennyi ideje van a pályán? Van-e a gépeknek CE minősítése? Mennyire alapos, mennyire kidolgozott a Használati Utasítás?
Ha nincs az eladó mögött gyártó, nincsen alkatrész utánpótlás, nincs szerviz — nagyon kockázatos a dolog. Amit elromolhat, az el is romlik. Akkor válik majd fontossá a forgalmazó megbízhatósága, korrektsége, elérhetősége.
Figyeljünk a vásárlói véleményekre is!
A tenyészanyag — a tojások minősége
A termékenységet döntően a fajta örökletes tényezői, a tojóállomány és a kakas kora határozzák meg. Ha saját termelésű tojást keltetünk, 10–15 tyúkhoz 1 kakas szükséges. Rendszeresen frissítsük az állományt, cserélgessük a kakasokat (beltenyésztettség!).
Tojás kora: 10 napnál frissebb legyen
Tárolási hőmérséklet: 10–20 °C között
Tárolás módja: tojástálcákon, hegyes végükkel FELFELÉ
Ajánlott páratartalom: 60–70%
Alaktényező: hossz/szélesség = 1,25–1,4 között
Súly: 50–65 gramm a legjobb a kelési százalékhoz
Lámpázás: 6–7. napon és 15–16. napon, a befulladt tojásokat ki kell venni
Tiszta legyen a tojás! Szennyezett, sérült, repedt tojást keltetésre ne használjunk!
A jó gazda
A sikeres keltetés egyáltalán nem magától értetődően egyszerű, semmilyen felkészültséget nem igénylő dolog! Az ismeretek szerteágazóak, a szakirodalomból beszerezhetőek.
Dr. Bogenfürst Ferenc: Keltetés szakkönyve nálunk is kapható. Minél nagyobb, minél értékesebb állománnyal foglalkozunk, annál nagyobb a tudás jelentősége.
Összefoglalás — MIT NE VEGYEN:
Amelyikben nem lehet a tojásoknál mérni és beállítani a hőmérsékletet, ill. nem tartja pontosan a hőmérsékletet!
Nem hőszigetelt a gépház — plexi gép!
Fa vagy pozdorja doboz a gépház!
Zárt, tisztíthatatlan belső tereik vannak!
Kézzel billentgetős a tojásforgatás!
A gyártó, forgalmazó ismeretlen, bizonytalan, rossz hírű — nincsenek a gépek minősítve!
Ezek a vásárláskor leggyakrabban elhanyagolt, de valójában egyáltalán nem mellékes szempontok.
Pécsi László






